Halmazottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége
Esély egy teljesebb életre...Mottó: Egyetlen szó kísérje életed, ez a szó legyen a szeretet





TÁMOP-5.5.2-11 RÓTANULMÁNY

 

1. Szervezet adatai:

 

Név:

Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége

Székhely:

Szihalom

Levelezési cím:

3377 Szihalom, Kossuth út 67.

Telefon:

+36 30 958 4405

Fax:

 

Internet:

www.halmozottan.shp.hu

E-mail:

halmozottan@citromail.hu

Hivatalos képviselő neve:

Domán Zoltán

Kapcsolattartó neve:

Domán Zoltán

Kapcsolattartó elérhetősége (telefon, e- mail):

+36 30 958 4405

halmozottan@citromail.hu

A szervezet tevékenységi területe:

Szociális tevékenység

A szervezet tevékenységi hatóköre (helyi, kistérségi, megyei, országos):

Megyei

Éves bevétele, annak forrása(i):

2014-ben: 8.369.000 Ft volt az összes bevétel. Forrásai: tagdíj, támogatás-pályázat, adomány

Fizetett alkalmazottainak száma (adott évben):

5

Önkénteseinek száma (adott évben):

56

Szervezet profiljának bemutatása:

Egyesületünk küldetése a sérült (fogyatékos) személyek egyenjogú és a lehető legteljesebb körű társadalmi beilleszkedésének, szociális biztonságának, rehabilitációjának, emberi és állampolgári jogai érvényesülésének elősegítése, érdekeik képviselete, érvényesítése, védelme.

Feladatunknak tartjuk továbbá ezeknek, a családoknak a kiemelt segítését, előtérbe helyezve azt, hogy a sérült személy a családban maradhasson.

 

 

2. A szervezet önkéntes programja:

a. Az önkéntes program neve:

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 5.5.2-11/2 kódszám alatt megjelent, „Az önkéntesség elterjesztése” című felhívás alatt a Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége 2014. Július 1-jén elindította programját „Önkéntesekkel a sérült emberekért” címmel.

b. Az önkéntes program időtartama.

A program egy éves időtartamra szólt, mely 2014. július 1.- 2015. június 30-ig tartott.

c. Rövid tartalma, célkitűzései:

A projekt a Heves megyei hátrányos helyzetű családok, kiemelten a családokban és intézményekben ellátott fogyatékos személyek és családtagjaik számára önkéntes segítők biztosítása volt, önkéntesek toborzása, közvetítése és tevékenységük folyamatos gondozása, támogatása révén. Az önkénteseknek, a „felhasználó” családoknak, szervezeteknek és intézményeknek a folyamatos és tartós működésének biztosításához létrehoztunk egy Szihalmon működő Önkéntes Pontot.

A pályázat célja a felnőtt lakosság önkéntességre való hajlandóságának növelése, az önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsültségének emelése és ezzel együtt az önkéntesség helyi/térségi szintű népszerűsítése volt. A konstrukció kiemelt célja az önkéntesség hasznosságának bemutatása és önkéntesek bevonása a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló közcélú feladatok ellátásába. A célcsoport tagjai, az érintett családtagok, az ellátó intézmények és a segítők számára szükséges olyan kezdeményezések beindítása, melyek csökkentik a társadalmi hátrányokat, új esélyeket teremtenek és hozzájárulnak az érintettek életminőségének javításához.

d. Az önkéntes program megvalósítása:

A programmal kapcsolatos munkálatok 2014 júliusában indultak el. Az első hetekben a legfontosabb teendőket az jelentette, hogy a projektben résztvevő személyek feladatait meghatározzuk illetve az önkénteseket rögzítő és nyomon követő dokumentációs rendszer elemeinek (regisztrációs lapok, önkéntes szerződések, együttműködési megállapodások, jelenléti ívek stb.) elkészítése.

Ezután megkezdődhetett az önkéntesek toborzása, mely már augusztus hónapban eredményeket is ért el, hiszen ekkor már volt néhány önkéntesünk, akik aktívan részt vettek a munkában. Szeptember hónaptól kezdődően folyamatosan elkezdtük szervezni a tájékoztató előadásokat a különböző célcsoportok részére.

Az Eger TV interjút készített a pályázat néhány munkatársával, ezzel is népszerűsítve a szülőszövetség programját, illetve toborzási célja is volt, hogy ezáltal minél több emberhez eljusson a felhívás. Szórólapjaink több intézménybe is kifüggesztésre kerültek és több helyi újságban is folyamatosan megjelentek.

2014. októberétől a sajtónak és a személyes toborzásnak köszönhetően egyre többen jelentkeztek, hogy szeretnének részt venni a programban és önkéntes munkát vállalni. Az önkéntesek a felkészítő tréning után kezdhették meg tevékenységüket. A program ideje alatt 5 tréninget tartottunk melyek 20 fős csoportokban zajlottak, ezek két napos tréningek voltak kétszer 8 óra. A projekt befejező szakaszában (2015. június) egy záró motivációs tréninget is tartottunk 30 főnek.  Emellett havonta egyszer csoportos konzultációt is tartottunk, igény szerint ez a konzultáció egyénileg is történhetett. Folyamatosan figyelemmel kísértük az önkéntesek munkáját, igényeit és próbáltunk minden segítséget megadni a gördülékenyebb önkéntes tevékenység végzéséhez. Ezeken a tréningeken az önkéntesek számára próbáltunk minél teljesebb körű ismereteket nyújtani a Szülőszövetségben lévő családokról, magáról a fogyatékosságról, a viselkedési formákról. Bemutattunk néhány családod, az önkéntesek már a tevékenységük kezdete előtt megismerkedhettek velük. A tréningnek volt önismereti része is. Ezek a tréningek mindig nagyon kellemes hangulatban teltek, ebéddel egybekötve. Tréningjeink Egerben a Szent István Hotelben illetve a Nemzeti Kávéház konferencia termében kerültek megrendezésre.

Az előzetes regisztrációs lap kitöltésén túlmutatóan ezeken a tréningeken részletes tájékoztatást adtunk az önkénteseknek a családoknál és az Egyesületnél végezhető önkéntes tevékenységekről, majd megkötöttük az önkéntes szerződéseket. Ezek a következők voltak:

A családoknál végezhető önkéntes tevékenységek:

  • személyes beszélgetés és közösségi portálokon való kapcsolattartás
  • az egyesület rendezvényein való részvétel és a rendezvényen való segítés
  • séta a sérült személlyel esetleg hozzátartozóval
  • segítés a háztartásban: pld. bevásárlás, szállításban segítés, gyermekfelügyelet, adományok gyűjtése, tárolása és szállítása, tüzelőfavágás
  • gyermekek fejlesztése, masszírozás
  • szabadidős programok
  • hivatalos ügyek intézésében való közreműködés

Az egyesületnél végezhető önkéntes tevékenységek:

  • érintett családok felkutatása, részükre tájékoztató anyagok eljuttatása
  • rendezvényeken való közreműködés
  • SZJA 1% kampány
  • marketing tevékenység
  • közösségi oldalakon való megjelenés erősítése

Első körben a program elindulásakor családlátogatások alkalmával felmértük az igényeket, melyik családnak milyen segítségre lenne szüksége, így átfogó képet kaptunk a lehetséges önkéntes tevékenységekről és ezután állítottunk össze a fent felsorolt tevékenységeket. Az önkéntesek több terülten is kipróbálhatták magukat, eldönthették, hogy mely tevékenység az, amit szívesen végeznének, mi az amiben ők tudnának segítni. Az önkéntesek részére utazási költségtérítést biztosítottunk.

Az önkéntesek és a család/ fogyatékos személy találkozásánál talán az az egy jelentett kockázatot, hogy a sérült személy elfogadja –e az önkéntes személyt, hiszen ők sokkal érzékenyebbek és kevésbé nyílnak meg idegen emberek előtt, de erre azért kevés példa volt a program ideje alatt. Néhány olyan példa is volt, amikor az önkéntes személy nem érezte jól magát abban a környezetben, ilyenkor más tevékenységet ajánlottunk fel neki egy másik családnál.

A Heves Megyei Munkaügyi Központtal kötöttünk együttműködési megállapodást. Az előzetes megbeszélések alkalmával részletes tájékoztatást adtunk a munkaügyi központ vezetőjének a pályázatról a lehetséges önkéntes munkákról, a célokról, az előzetesen felmért szükségletekről. Pozitívumként éltem meg hogy mennyire segítőkészek voltak és mindenben támogatták a Szülőszövetséget. Az együttműködési megállapodás tartalmazza a két fél vállalt feladatait, melyek a következők voltak:

A munkaügyi központ vállalta, hogy:

  • A Szülőszövetség tájékoztató anyagait elhelyezi a szakmai irányítása alatt álló hivatalok járási munkaügyi kirendeltségein ill. a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó (FIT) irodákban
  • A regisztrált álláskeresők számára tartott csoportos tájékoztatókon megismerteti az önkéntes tevékenységet a megjelentekkel
  • Saját munkatársaival is megismerteti az önkéntes tevékenységet
  • Kijelöl egy felelőst, aki a szülőszövetséggel kapcsolatot tart

A szülőszövetség vállalta, hogy:

  • A Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által tájékoztatott ügyfeleket fogadja
  • A fogadó szervezetek és az egyének felé az önkéntes közvetítést, mint szolgáltatást ingyenesen biztosítja, lehetővé teszi az önkéntesek folyamatos kiközvetítését
  • A regisztrált álláskeresők számára tartott csoportos tájékoztatókon igény esetén közreműködik és megismerteti az önkéntes tevékenységet a megjelentekkel
  • A tevékenység érdekében felmerülő, indokolt utazási költségeket az önkéntesek számára megtéríti
  • Az önkéntes tevékenységet végző személyt igény esetén más fogadó szervezetekhez térítésmentesen átirányítja

Ezek a feltételek teljesíthetőek voltak mindkét fél számára, a munkaügyi központ Befektetési Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály vezetőjével folyamatosan tartottunk a kapcsolatot, szórólapokat, plakátokat helyeztünk el illetve az önkéntesség elkezdéséhez szükséges dokumentumok is rendelkezésükre álltak, ezzel könnyítve, segítve a mi adminisztratív munkánkat is. Néhány alkalommal tartottunk előadást a regisztrált álláskeresők számára tartott csoportos tájékoztatókon, ahol néhány mondatban beszéltünk az önkéntes munkáról, a szülőszövetségről, a családokról, a fogyatékos személyekről illetve tájékoztattunk őket a lehetséges önkéntes tevékenységek köréről. Úgy érzem ezek az előadások sikerrel jártak, mert többen is megkerestek minket, hogy szeretnének önkéntes munkát végezni.

Fogadó szervezetünk volt az Egerben található Családsegítő Intézet Értelmi Fogyatékosok Nappali Ellátó Központja. Együttműködési megállapodásunk keretében rögzítettük, hogy elősegítjük a két szervezet közötti hatékony tájékoztatást. Elemzési, tájékoztatási céllal keletkező információk vonatkozásában az adatokat egymással megosztjuk. A szolgáltatást ingyenesen biztosítjuk, lehetővé tesszük az önkéntesek folyamatos kiközvetítését. A Családsegítő Intézet Értelmi Fogyatékosok Nappali Ellátó Központja vállalta, hogy fogadja az önkénteseket és számukra lehetőséget biztosít az intézmény keretein belül önkéntes tevékenység végzésére. Az esetleges érdeklődőket tájékoztatja a Szihalmi Önkéntes pont szolgáltatásairól. Az információs felületein népszerűsítette az önkéntes tevékenységet és az Önkéntes Pont elérhetőségeit feltüntette.

Az intézmény örömmel fogadta a lehetőséget, hiszen nekik is nagy szükségük volt a segítségre. A napközibe nap, mint nap sok fogyatékos személy tartózkodik. Az önkéntesek bekapcsolódhattak a mindennapi rutin feladatokba, a foglalkozások során segítséget nyújthattak a sérült személyeknek, bekapcsolódhattak a mindennapjaikba. Az intézményben dolgozók munkájának segítésére is volt lehetőség ez már inkább a délutáni órákat jelentette, mely a rendrakást, a takarítást, a következő nap előkészítését jelentette.

Célunk ezzel is az volt, mint úgy általánosságban az egész pályázattal, hogy javuljon az a tendencia, ami a mai világot sajnos jellemzi, hogy félnek a fogyatékos emberektől. A közös munka révén jobban megismerhették őket, közelebb kerülhettek hozzájuk és megismerhették az ő lelkivilágukat. Többen is jelezték az önkéntesek közül, hogy szeretnének az intézményben önkéntes tevékenységet végezni. Nagyban megkönnyítette a munkát, hogy a fogyatékos személyek is pozitívan álltak az önkéntesekhez. Érdeklődőek voltak és szívesen fogadták őket.

Ezt is egy sikeres pontnak könyvelhettük el a program során, hiszen mindkét fél segíteni tudott a másiknak. Minden előadásunk, tájékoztatásunk alkalmával megemlítettük, részleteztük a jelentkezőnek, az előadáson résztvevőknek, hogy van, fogadó intézmény ahová várják a jelentkezőket, azokat, akik szívesen segítenének e területen.

Az Egerben működő gimnáziumok közül 4 intézménnyel kötöttünk együttműködési megállapodást, hiszen a törvény szerint a 2016-tól érettségiző diákoknak 50 óra közösségi iskolai szolgálatot kell teljesíteniük. Ezek alapján a megállapodás tartalmazta mindkét fél kötelezettségeit. Ezek a következők:

Az iskola kötelezettségei:

  • Az iskola az adott tanévtől kezdődően tanulókat irányít a Szervezethez önkéntes munkára (közösségi szolgálatra).
  • Az iskola vállalta, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133.§-ban foglalt feltételeket biztosítja.

Az Egyesület kötelezettségei:

  • Az Egyesület székhelyén vagy előre egyeztetett más helyen (Pld. rendezvények helyszínén) fogad az iskola diákjai közül meghatározott számú tanulót az adott tanévben és az iskolai szünetekben előre meghatározott időpontokban, valamint biztosítja az ellátáshoz szükséges feltételeket és eszközöket.
  • Mentort biztosít, aki a tanulók munkájának zökkenőmentes végzéséhez segítséget nyújt, részt vesz a felkészítő foglalkozásokon, koordinálja, irányítja a tanulókat, igazolja a szolgálat teljesítését.
  • A közösségi szolgálat időtartama alkalmanként napi 3 óra, feladatoktól, programoktól függő időben

Több órányi előadást tartottunk az iskolákban, általában osztályfőnöki órák keretein belül, de olyan alkalom is volt, amikor több osztálynak egyszerre tartottunk előadást. Ez körülbelül 40-50 tanulót jelentett. Ennek az volt a kockázata, hogy kevésbé figyelnek az előadásra, és nem biztos, hogy eljutott hozzájuk a mondanivalónk, az előadásnak a lényege. Egy osztályfőnöki óra keretében tartott előadás kicsit személyesebb, jobban oda tudtak figyelni a diákok, és megértették az előadás fontosabb pontjait.

Ezekkel az előadásokkal nem csak az volt a célunk, hogy népszerűsítsék az önkéntes munkát, hanem hogy egy kicsit jobban megértsék a diákok miért is van nagy szükség az ilyen féle  önkéntes tevékenységre. Célunk volt, hogy megérintsük a diákokat, hogy közelebb kerüljenek a fogyatékos emberekhez, megismerjék őket, és megtanulják hogyan is kell velük viselkedni. Nagy örömmel fogaduk, hogy sok diák jelentkezett, hogy szeretné a kötelező közösségi iskolai szolgálatot az Egyesületnél teljesíteni. Várták a felkészítő tréninget, hogy minél előbb elkezdhessék a munkát, megismerkedjenek a családokkal.

A fogadószervezetünkhöz a Családsegítő Intézet Értelmi Fogyatékosok Nappali Ellátó Központjához is több diák jelentkezett. Mivel nekik napközben iskola van ezért az intézményben csak a délutáni órákban tudtak önkénteskedni, de ekkor is volt még mit segíteni, hiszen a takarítás, a következő nap előkészítése ekkor zajlott. Néhány sérült személlyel is tudtak még ezekben az órákban kapcsolatot teremteni, hiszen fél ötig az intézmény nyitva tartott.

Több az Egyesület által megrendezésre kerülő rendezvényen is részt vett néhány diák ilyen volt például a karácsonyi ünnepség, az Egyesület jótékonysági bálja, nőnapi ünnepség stb.

Pozitív visszajelzéseket kaptunk mind a családok mind pedig a diákok részéről a feladatok teljesítésével kapcsolatban. Úgy gondolom ez a törekvés elérte célját, hiszen ezáltal a diákok talán új személettel gazdagodtak, új ismereteket szereztek, új kapcsolatok teremthettek.

Olyannyira jól sikerültek az iskolákban tett látogatásaink, előadásaink, hogy egy alkalommal felkértek minket, hogy tartsunk előadást, beszélgetést az egyik gimnáziumi osztályban ahová egy mozgássérült diák került. A cél az volt, hogy az osztálytársak a beszélgetés, az előadás következtében jobban elfogadják ezt a sérült diákot, jobban megértsék az ő helyzetét, elősegítve ezzel a könnyebb beilleszkedését. Ezen az előadáson szó volt nemcsak az önkéntes tevékenységről, hanem magáról a fogyatékosságról, az elfogadásról, az empátiáról. Csak reménykedni tudtunk benne, hogy sikerrel járunk, hiszen ennek a diáklánynak nagy segítséget nyújtott volna a beilleszkedésben a diáktársak pozitív hozzáállása, elfogadása. Az előadás alkalmával kértem a diákokat, hogy bárkinek bármilyen kérdése van, nyugodtan tegye fel. Véleményem szerint, a  diákok hozzáállása pozitív irányba fordult és megpróbálták mindenben támogatni ezt a diákot, átlátták az ő helyzetét, hiszen neki nemcsak egy összeszokott osztály harmóniájával kellett megküzdenie, hanem azzal is hogy ő a mindennapjait kerekesszékben éli és a mindennapok rutinfeladataihoz segítségre van szüksége az iskolában is.

A mentor szerepe, kiválasztása, felelőssége:

A mentor az előkészítés során szakmai tanácsaival segítette a pályázat kidolgozását, javaslatot tett a képzések formájára és tematikájára, a projekt szerkezeti felépítésére, az eredmények elterjesztésének megtervezésére. A megvalósítás során pedig folyamatos szakmai felügyeletet biztosított.

A projektben engedélyezett havi nyolc órán túl, a mentor e-mailben és telefonon a megvalósító szervezetek rendelkezésére állt.

A projekt 12 hónapja alatt folyamatos volt az együttműködés. A megvalósítás és fenntartási kötelezettség idején túl az együttműködő partnerek törekednek arra, hogy új források bevonásával az Önkéntes Pont fennmaradjon.

 

A mentor konkrét feladatai:

- szervezi és lebonyolítja a fogadó szervezetek számára szervezett szakmai műhelyeket

- más önkéntes pontok munkájának, jó gyakorlataink megismerése, hálózati együttműködés elősegítése

- módszertani anyagok biztosítása az Önkéntes Pont számára

- együttműködés a záró esettanulmány terjesztésében, az eredmények disszeminálásában

- együttműködés új fogadó szervezetek felkutatásában

- együttműködés a jó gyakorlatok megismerésében

- együttműködés az önkéntesség népszerűsítésében

 

e. Az önkéntes program megvalósítása során felmerült kockázatok és azok kezelésére tett intézkedések

A fogadószervezetek toborzása tapasztalataink alapján nehézkesebb volt, a rendszerint túlterhelt szervezetek egyrészt rászorulnának az önkéntes munkára, másrészt tartanak az ezzel kapcsolatos befektetéstől. A toborzási és együttműködési folyamatot a program önkéntes mentora támogatja, személyes, közvetlen részvételével igyekeztünk a fogadó hajlandóságot növelni. További nehézséget jelent, hogy a programba rövid idő alatt sok önkéntes kapcsolódott be, így a közvetítés, a fogadó szervezetek és önkéntesek személyre szabottabb illesztése nehézkes. Családok nagyszámban jelentkeztek, itt azonban feltétlenül szükséges volt a még körültekintőbb illesztés és a szupervízió megkezdése. Az önkéntesek körében népszerűek az egyszeri, alkalmi (rendezvény, fordítás, adminisztráció, szülői értekezlet, stb.) munkalehetőségek.

Hasonlóan nehézkesebb volt a terepmunkát biztosító szervezetekkel való adminisztráció, pl. együttműködési megállapodás kötése, de végül is, a koordinátor következetes munkájának eredményeképpen létrejöttek ezek a megállapodások is.

A program konzorciumi formában zajlott, három szervezet részvételével, mely egyrészt többszörös tudást és tapasztalatot, kapcsolatrendszert hozott a programba, ugyanakkor az egyeztetés, átfedések és a munka koordinálása jelentős ráfordítást igényelt.

Az egy éves munka megerősítette azt a korábbi tapasztalatunkat, hogy az önkéntes munka hatékony segítséget jelent a fogyatékos ellátásban, ezen belül ebben a speciális célcsoportban. A munka sikerességét nagymértékben támogatja a célzott felkészítés és a konzultációs/szupervíziós lehetőség biztosítása. Az érdeklődés végig intenzív volt az önkéntes munkára jelentkezők körében, ugyanakkor a munka intenzitása – nyilvánvaló összefüggésben az önkéntesek változó hátterével – rendkívül hullámzó volt. Az elkötelezettség magas szintű volt, a munkát vállaló önkéntesek megbízhatóan és kitartóan dolgoztak. Jelentősebb volt az érdeklődés az alkalmi munkák (rendezvények, egyéb alkalmi segítségnyújtás) iránt, míg az egyenletességet és hosszú távú elköteleződést igénylő feladatokra, érthető módon, szűkebb kör vállalkozott.

f. A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs

tevékenységek

A résztvevők rendszeres, havi team megbeszéléseken kívül rendszeres email kapcsolatban álltak egymással. Az önkéntesekkel és fogadószervezetekkel való kapcsolattartás és a program adminisztrációs tevékenysége a szakmai vezető feladata volt, a projektmenedzserrel együttműködve.

A projektmenedzsment feladata első sorban a projekt sikeres lebonyolításának biztosítása volt a pályázati kiírásnak megfelelően. Ennek érdekében folyamatos kontrolling valósult meg, és a likviditás fenntartása érdekében amint lehetséges volt, kifizetési kérelem beadását kezdeményezte.

100 önkéntes bevonása volt a tervezett létszám a pályázat beadásakor. Ehhez képest 116 fő végzett önkéntes szerződéssel munkát a szervezetünknél a projekt megvalósítási időszakában. Az általuk teljesített önkéntes munkaórák száma összesen 2890 óra volt.

 

g. A konstrukció céljának megvalósításához szükséges kommunikációs

tevékenységek

Az önkéntes pontot hirdető megállító tábla: ez elsősorban a település lakosságának nyújtott használható információkat az aktuális programokról, illetve az önkéntesnek való jelentkezési lehetőség. Kedvelt eszköz volt mindenki körében.

Azon jelentkezők számára, akik érdeklődtek a lehetőség iránt, kiscsoportos formában vagy egyénileg részletes tájékozatót tartottak az Önkéntes Pont munkatársai.

Akik kapcsolódni szerettek volna a projekthez, egy adatlapot töltöttek ki, amelyen megjelölték iskolai végzettségüket és szakképzettségüket, eddigi szakmai tapasztalataikat, továbbá azokat a területeteket és tevékenységi formákat, amelyben szívesen végeznének önkéntes tevékenységet.

A résztvevők bevonását újságcikkek és hirdetések, rádióműsor, valamint az Eger Tv egyik műsorában készített interjú segítette elő.

3. Az önkéntes program értékelése:

a. Elérte- e célját az önkéntes program?

Minden célkitűzést teljesíteni tudtunk, a tervezettnél nagyobb számban kerültek önkéntesek bevonásra, az önkéntes munkaórák is meghaladták a tervezett számot, ugyanakkor a teljesítés egyenetlen volt, jelentősebb intenzitású önkéntes tevékenységre számítottunk a családok közvetlen megsegítésében.

b. Választ tudott-e adni a helyi szükségletekre az önkéntes program?

Ha nem, milyen akadályai voltak ennek?

Ha nem teljes mértékben, mely részeit ítéli sikeresnek és milyen

nehézségek merültek fel?

Amennyiben teljes mértékben, miben rejlett megítélése szerint a siker?

Milyen érzékelhető változást eredményezett a program a bevont

önkéntesek életében?

A fogadószervezetek és a családok valamint az érintettek visszajelzései egyértelműen megerősítik a sikert. Legsikeresebb az egyszeri rendezvényeken, alkalmakon való önkéntes munkaszervezés volt, a rendszerességet igénylő munkák összehangolása lényegesen nehezebbnek tűnt, de azok az önkéntesek, akik ilyen jellegű munkára is vállalkoztak, kitartóan és megbízhatóan végezték munkájukat. Jelentős igény jelentkezett a családoknál való önkéntes munkára, ez a tervezettnél kisebb számban valósult meg. Ez a munka intenzívebb jelenlétet és erős pszichés terhelést jelent az önkéntes munkavállalónak, így a koordináló szervezet részéről is jelentősebb befektetést, rendszerest gondozást tesz szükségessé.

A bevont önkéntesek különböző társadalmi helyzetűek voltak, akik a mindennapokban általában csak elmennek egymás mellett az utcán, nem volt köztük napi kapcsolat, beszélgetés. A program egyik fő sikere az volt, hogy eltűntek a társadalmi különbségek. Ami nagyon jó volt a programban, hogy nem számított és nem volt megkülönböztetve a magasabb iskolai végzettségű, ugyanazt a munkát végezték mindannyian. A sikerben minden bizonnyal szerepe volt a felkészítésnek és rendszeres konzultációs munkának és a jelentkező önkéntesek nagyfokú elkötelezettségének.

 

c. Az együttműködések tapasztalatai - együttműködés a helyi mentorral, az

önkéntesekkel, az önkormányzattal, a munkaügyi központtal, az önkénteseket fogadó szervezettel (önkormányzati vagy állami intézménnyel, vállalatokkal, egyéb civil szervezetekkel), az önkéntes centrumokkal

 

A programban dolgozó önkéntesekkel való együttműködés zökkenőmentesen zajlott, nagyobb kihívást jelentett a fogadószervezetekkel, illetve a munkaügyi központtal és az önkormányzattal való együttműködés.

 

A projekt kapcsolati rendszere az egész időtartam alatt nyugodt, kiegyensúlyozott volt, mely nagyban köszönhető a személyes, jó kapcsolatoknak, mely az Önkéntes Pont és az együttműködő szervezetek munkatársait jellemezte.

 

d. Tervezi-e a program folytatását?

 

A program a létrehozott Önkéntes Ponton keresztül folytatódik, a fogadószervezetekkel és a családokkal létrejött kapcsolatok tartósnak bizonyulnak.

Az Önkéntes Pont feladatai közül a fogadószervezetek számára a közvetítést és az önkéntesek regisztrálását, irányítását mindenképpen fenntartja.

 

e. Tervezi-e további önkéntes program megvalósítását?

 

Természetesen ilyen intenzitással csak pályázati forrás bevonásával tudnánk folytatni a programot, azonban önerőből a program zárását követően is folytatunk néhány- az önkéntességgel kapcsolatos tevékenységet.

 

 

f. Programjának mely elemeit tartja a továbbiakban széles körben

terjeszthetőnek?

 

Egyik legfontosabb a személyes odafigyelés, gondoskodás az Önkéntes Pont ügyfeleinek. Ez nem kerül sokba, de talán a legfontosabb elem. Ehhez társul hozzá a szakmai segítségnyújtás-mentorálas.

 

4. Az adott időszak során felmerült kérdések, válaszok, megoldásra váró

problémák köre

 

A fogadószervezetek nyitottságának, tájékozottságának növelése.

A szerteágazó önkéntes koordináció és az önkéntes munka támogatási hátterének megteremtése, forrásbiztosítás.

 

 




Honlapkészítés