Halmazottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége
Esély egy teljesebb életre...Mottó: Egyetlen szó kísérje életed, ez a szó legyen a szeretet





Peller Anna előadóművésznő, www.pelleranna.hu

A Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége rendezvényeit önzetlenül támogatták:

Puchner Kastély, honlapja:

www.puchner.hu

Peller Anna előadóművésznő, honlapja:

www.pelleranna.hu
www.pellanna.mindenkilapja.hu

és Mittlyné Marika

Ez uton is köszönjük a Szálloda Igazgatójának és Mittlyné Marikának a gyors támogatást. Ezzel a rendkívüli ajándékkal tudnak örömöt szerezni olyan embereknek, akik talán soha nem jutnának el e csodálatos helyre.

Köszönet érte!


Beszélgetés a szigeten

A Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége támogatói:

-Szociális és Munkaügyi Minisztérium

-Családsegítő Intézet
(3300. Eger, Kallómalom u. 1-3.)

-Esélyek Háza
(3300. Eger, Knézich Károly u.)

Önzetlen segítséget nyújtott: Onofer Győző tanárbá'

Mindenkinek ezúton is köszönjük!

Adószám: 18588938-1-10
Bankszámla szám: HU 08-6280-0307-1102-9984-0000-0000
Számlavezető pénzintézet: Eger és környéke Takarékszövetkezet (3300. Eger Széchenyi u.)



Ajánlott oldalak:

http://beteg.lap.hu/
http://szovetseg.lap.hu/


Várva az indulásra

Lengyelországban táboroztam!

Csodálatos nyolc napot töltöttem a Mozgássérültek Nemzetközi táborában, amit a Máltai Lovagrend szervezett. Nagyon izgultam utazás előtt ugyanis ilyen hosszú úton még nem voltam. Már az indulás jól kezdődött. Egyik délután átmentem Vikihez számítógépezni és arról beszélgettünk, hogy ő megy a mamájához én meg egész nyáron, itthon leszek. Amikor átjött anyukám és azt mondta Poroszlóról, keres telefonon Zoli, mert Lengyelországba mehetnék táborba. Egy éjszaka nem tudtam aludni, mert azon gondolkoztam, hogy jutok én el Pestre. Másnap felhívtuk Zolit, és megbeszéltük vele, hogy majd ő elvisz Pestre. Tamásnak is telefonáltunk, aki nagyon bíztatott, hogy menjek el a táborba. 15.-én reggel hajnali 5 órakor indultunk itthonról és 8 órára a várba értünk. Itt várt már a busz, Tamás, (Ő a Máltai Lovagrend vezetője) és a kirándulók közül is voltak már néhányan. Megismerkedtem Fruzsinával, aki az elején segített néhány dologban. Aztán Olga volt a segítőm. A várból 8 órakor indultunk el, és este fél 7-re értünk a táborba. Már a buszon nagyon jó volt a hangulat, próbáltam mindenkivel megismerkedni. Nagyon szép helyeken utaztunk. Az első nap utazással ment el, este volt még disco. Második nap délelőtt megnyitó ünnepség és mise volt. Az ünnepség után nekem és Zolinak kellett felvinni a zászlót a dombra. Olga is segített benne. Jó érzés volt hogy nekünk játszották a magyar himnuszt. Disco minden este volt. A harmadik napon, kirándulni voltunk a közeli kolostorban, ami 1004-ben épült. Ez nagyon tetszett. Visszafelé komppal utaztunk, onnan csodáltuk a tájat. Délután még aikido-sok és vívók bemutatója volt. Kipróbáltam a vívást, kaptam ajándékcsomagot, az aikido-soktól pedig autogramot kértem. Este hőlégballonosok is voltak, amit ki is próbáltam. Szép volt a táj fentről nézve, minden olyan kicsinek látszott. Negyedik nap itthon maradtunk, és sportverseny volt. Fociztunk, ez nagyon tetszett. Én ültem a tolókocsiban, aki pedig tolt, rúgta a labdát. A magyar csapat lett az első, ajándékcsomagot kaptunk és tűzijáték volt a tiszteletünkre. Ezen a napon voltak még a segítőkutyák, ezek olyan kutyák, akik sérült embereknek segítenek a mindennapokban. Ötödik nap meglátogattunk egy másik kolostort, ami a pápának volt a kedvenc helye, Lengyelország második legismertebb zarándokhelye. A kolostor nagyon szép volt, és misét is tartottak. Utána elmentünk piknikezni, egy másik kolostor udvarára. Délután pihentünk. Utána elmentünk az uszodába úszni. Hatodik nap Krakkóban voltunk, megnéztük a várat, sokat sétáltunk, elmentünk a belvárosba is, ahol rengeteg érdekes ember volt. Például volt egy ember, aki gólyalábon ment és szappanbuborékot fújt. Krakkó belvárosa szerintem nagyon hasonlít Eger belvárosához. Hetedik nap otthon voltunk, és készültünk az esti fellépésre. Mi Csipkerózsikát játszottuk el, én voltam a gonosz boszorkány. Itt helyezést nem értünk el, de az egész buli nagyon tetszett. Az egyik napon verseny is volt, ahol én készítettem a rántott húst. Volt kvíz-vetélkedő is, és egy olyan verseny, ahol a szöget bele kellett ütni a fába, és az volt a lényeg, hogy ki tudja hamarabb beleütni. Még volt egy olyan játék is, ahol egy teniszlabdát három különböző nagyságú körön kellett átdobni, és aki a legkisebben átdobta, az kapta a legtöbb pontot. Volt egy síverseny is, ahol sítalpat tettek a lábamra, síbotot kaptam a kezembe, és tolókocsival toltak. A bottal úgy kellett irányítani magam, mintha síelnék. Egyik délelőtt a tábor kápolnájában magyar mise volt. Azt hiszem egyik programot sem hagytam ki, mindent megemlítettem. Szinte minden percet le lehetett volna fényképezni, mert annyira mozgalmas volt a tábor. Minden nap Internet és uszoda is volt. Az uszodában háromszor is lecsúsztam a csúszdán, Tamás és Józsi segített felmenni, illetve lent vártak. Több fiataltól kaptam e-mail címet, volt, akinek már írtam is és válaszoltak. Először féltem a tolókocsitól, aztán beláttam, hogy azzal jobb közlekedni, mivel jobban tudtam tartani a többiekkel a tempót. És csak a tábor végére fáradtam ki. Nyolcadik nap reggel 8 óra körül indultunk el, és többször megálltunk pihenni. Egyszer hosszabb időre, amikor ebédeltünk. Este 7 óra után értünk fel Budapestre a szállásra, ahol egy nagy kiáltással jeleztük, hogy megérkeztünk. Nagyon visszhangzott tőlünk a busz. Pesten már vártak anyukámék. Hevesaranyosra este 11-re értünk fel. Köszönöm, hogy részt vehettem ebben a táborban. Mindenkinek ajánlom, hogy próbáljon ki egy ilyen tábort.

Ferenc Judit



Segíteni szeretne?

Az Ön e-mail címe:

Üzenet:

Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot




Honlapkészítés